A Ki kérdezett? Karinthy írása. Nem verse, aminek tegnap neveztem. – Köszönöm, hogy elküldtétek, és elküldhetem. És ti is továbbküldhetitek. Mert arra való. Ahogy az Előszóból emlékszünk rá: „S fülébe súgjam: add tovább”. Mert
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek”
Küldöm Fodor Tamás hangján a visszahőkölésből kiszakadó kiáltást – akinek csak tudom.
Csak az első néhány szó hiányzik a felvételről. A szöveg még nem hallható része így kezdődik:
„Ki kérdezett? – Tréfálva szólt rám valaki, mikor beszélni kezdtem – idejövet, az utcán láttam valamit, és eszembe jutott, hányszor volt ez már így és mindig hiába…”